A BP trehánysága és felelőtlensége az ott élő, fészkelő és tápálkozó állatok létezését fenyegeti.
Delfinek: a legtöbb állatól eltérően a delfin "bőrfelülete" sima, nem pikkelyes, nem szőrös így szerencséjükre a szennyeződés nem tapad meg a bőrükön. Azonban emlősként a belélegzett olaj, illetve olajpára roncsolja az állat nyálkahártyáját, légfolyosóit, tüdejét, ami közvetlen a halálához vezet. A látása színtén érzékeny az olajszennyeződésre, illetve az immunrendszerét gyengíti, amivel gombás és bakteriális szennyeződéseket is összeszedhet. A kőolajszármazék az anyákon keresztül a borjakat is fertőzi, így a szennyeződés nem csak az aktuális delfin populációt hanem a következőt is érinti. A tápláléklánc tetején helyezkednek el mint ragadozók, főképp halakkal és kalmárfélékkel táplálkoznak, így a táplálékuk pusztulásával az életfeltételeik is radikálisanrosszabbodnak.
Gémek: tanulmányokban kimutatták hogy minimális olajszennyeződés is a tojásfelszínen a benne lévő embrió halálát okozhatja. Így a madarak mostani fészkelési időszakában a szennyezett tollazatukkal a saját tojásaikat is kudarcra ítélik, illetve az esetlegesen kikelt fiókák sem lesznek megfelelően életképesek. A mangrove mocsarakban Louisiana partjainál fészkelnek a sirályok, gémek, barna pelikánok. A nyers olaj kitisztítása onnan szinte lehetetlen, felmerült hogy elárasztva a lápot "kimosnák" ezt a szakaszt de a szakértők szerint ezzel több kárt okoznának mind hasznot, így inkább megvárják míg a természet maga bontja le a nyers olajat.
Pelikánok: sok barna pelikán nem tud azóta repülni amióta a vízet beszennyezte az olaj. Tollaikat teljesen befedi és nehezíti repülésüket, járásukat. Próbálják magukat megtísztítani, de az olajos vízben ez lehetetlen, hiszen még olajosabbak lesznek. Vannak példányok, amelyekre teljesen rákérgesedik a szennyeződés. A pelikánok különösen sebezhetővé váltak, nemcsak a táplálékuk fertőzőtt, hanem a tollazatuk és a repképtelenségük miatt a hypotermia, és a fulladásos halál is fenyegeti őket.
Rákok, csigák: a méretükből is adódóan már az egészen minimális szennyeződés is könnyen felhalmozódik a szervezetükben , ami komolyan akadályozza a reprodukciójukat. Az egyedszámuk csökkenésével befolyásolják az egész táplálékláncot.
Teknősök: az élettartamuk eddig elérhette a 80 évet. Az ökoszisztéma fenntartásában fontos szerepük van, mind a szárazföldön, mind a vízben. A zöld tengeri teknősök tápláléka a tengerifű. Táplálkozásukkal karban tartják, amely alapvető oxigén forrást biztosít az ott élő halaknak és élőlényeknek. A partokon a dűnék fenmaradásához elengedhetetlen a növényzet, amelynek értékes tápanyag forrása a teknősők által lerakott tojások maradványai. Ha számuk drasztikusan megfogyatkozik nem csak a tengeri, hanem az ember életterében is negatív változásokat fog okozni.
